Karácsonyi Kutyás Vásár, azaz szocializáció tetőfoka :D

Igen, igyekszem mindenhova a Kisasszonyt magammal cipelni, főleg, ha kutyás eseményeken veszek részt, mint obedience edzés Halásztelken vagy épp egy Kutyás Karácsonyi Vásár a Hajógyárin. :)

Na, attól nem kell félni, hogy Annika túlképzett lesz a jövendőbeli Gazdinak, én maradok annál az elvemnél, hogy nem avatkozok tanítási folyamataiba, mert hiszem, hogy ezt a jövendőbeli Gazdinak kell elsajátítani, együtt végigjárni a tanítás rögös útját. Kaptam emiatt hideget, meleget, de így gondolom.

Példának okáért most láttam, hogy Annika Gazdája, ha Budapest környékén lakik, kapna ingyen egy váci tanfolyamot. Nagyszerű felajánlás, na itt vagy más kutyaiskolásban kell megtapasztalni a kutyák melletti Gazdára hallgatás fogalmát a KisCsajnak!! :)

Obedinece előtti pörgésben nagyon meg voltam elégedve a foxival. Mindenkivel kapcsolatban érdeklődését fejezte ki, de azt is megengedte, hogy mások is érdeklődjenek iránta. Pl April, egy hovi szuka rá is mancsolt, amit pl az én kutyám hörgéssel viszonozna (hozzáteszem számomra elfogadottan joggal! :) ), Annika csak odébb kocogott. És nem kell félteni, mert korábbi alkalommal kutyák tudtára adta jelenlétét és személyes terének meglétét. Nincs is ezzel semmi baj, addig amíg az én kontrollom alatt történik mindez, és jogosan. De azért kölyökre ne mordoljunk, ezt 3 hete meg is beszéltük Annikával. Azóta nincs ezzel gond. 

Most azért leszögezném, hogy a Annika kommunikációja gyönyörű, makulátlan tiszta. Nem mordul fel önkéntelenül, csak azzal volt a gond, hogy a kölyöknek óvatosabban is meg lehet mondani a tutit. De 5 kutya jelenlétében csodásan, minden gond nélkül viselkedett!! Múlt hétvégén kimondottan. Akkor volt ez a rápacsis eset...

Én tátottam a számat, elképedtem, hisz bevallom rosszabbra számítottam. Pesszimista lennék, nem igazán inkább realista, itthon, Soltvadkerten két goldin és a saját kutyámon kívül nem sok kutyával találkozott, akik nem a kerítésen keresztül akarták megenni. Óvatoskodóan álltam mindezek elé :D

Obedience edzésünk után repültünk a Karácsonyi Kutyás Vásár színhelyére, ahol még több kutya várt minket. Jamiet elengedtem, aki teljesítette kankötelezettségeit (szukák szaglászása, pisilgetés :/ ), de Annika nálam maradt. Jött vehemens kan, jött hörcsögmódjára berobbanó csivi, francia bullka, de Annika ráadásul pórázon!!!! remekül viselte mindezt. 

Pedig még külön gáz helyzetekbe is hoztam!! :P Bementünk a sűrűbe, az árusokhoz, ahol sok kutya, ember mászkált. Itt is jól vizsgázott... 

Most mit mondjak, elcsépelten hangozna, hogy álomkutya, nem? Pedig az, úgy látszik ideiglenes honba álomkutyák kerülnek csak. 

Lentebb találtok pár képet rólunk, amiért köszönet Magos Juditnak, Sasvári Ildinek:

Kedvenc képem!!! :)

Hegyek réme :)

Nem mindig kell komolyan venni  a teljes címet ám!! Itt a réme kifejezést pl. :) Hegyet mászni voltunk a Hármashatár hegynél, amit mondhatom mindkét kutya nagyon élvezett. Annika végig 2 méteres pórázon, míg Jamm elengedve tartotta velünk az iramot. 

Gyönyörűen jött velünk Annika, nem zavarta a nézelődésben a póráz, és hamar megszokta azt is, hogy ha megközölünk egy fát, akkor biza neki kell tekeregni, mert én nem fogok. :) Ezt egy párszor eljátszottuk, aztán már igazodott hozzám, még jó... :P

Simán ment a csúszós agyagos földön, igaz a lábából ki kellett szednem párszor az agyagot, de azt is szépen jelezte, felemelte a hátsó lábát. Azaz maga nyelvén leadta a segélyjelzést. Miután kikotortuk, ő is kotort előre :)

Meg sem kottyantak neki a "hegyek", azaz a köves kiugró részek, amiket láttok majd a képeken, oda saját maga szökellt fel, miután magammal és kajával is felcsalogattam. Nálam nem erőszak a disznótor sem a fotózás... :)

3,5 km 400 méteres emelkedővel, már nem tudom mennyi idő alatt, naná miattam nem tudtunk kellőképp haladni, de ezt én be is vállalom, basszus alföldi gyerek volnék én!!! :D

Vadászat, képzeljétek el, nem igazán volt vadászni valója. Jó, azért lehetett látni, hogy figyel, füleit nagyon sokat mozgatta, de egy darab leguruló kavics keltette fel igazán a figyelmét és egyben vadászösztönét... :) :) :)

Kutyák, emberek = pipa!!! Minden szembejövő nagy vizsla, szetter, labrador, aki igazán hebrencs volt!!! se izgatta, kölcsönös körbeszaglászás után a Kisasszony mindig megindult felém. Volt amikor leült, mert a másik ismétlem NAGYOBB, IDIÓTÁBB kutya szagolgatta a hátsóját, ő csak leült és nézett rám. Gyerekek rikácsolása is pipa, jó azért megindult feléjük, de én ezt érdeklődésnek tudtam be, és tudom be máig. Bár ezt mindenképp szeretném letesztelni Testvérem Gyerekei segítségével.

Szóval a Hölgy túrázásra alkalmas! Én csak pórázon sétáltattam, azért mindent én sem szeretnék bevállalni, bár nagyon szépen letiltható, de ezt ösztönök előtörésénél nem alkalmaznám... ez a Te feladatod lesz Kedves Gazdi! :D
Akkor jöjjön pár kép, ahol szerintem gyönyörű a kis pöttyedék!!

Helyzetjelentés Annika módra

A világért sem szeretnélek Benneteket Annika sztorik nélkül hagyni, sőt. Az lenne a jó, ha valaki eme blog által szeretne bele. Szóval csapjunk a lovak közé!

Azon felül, hogy imádom a kishölgyet és fura olyannyira a jelleme, hogy nagyon nyugodt, aminek már ugye hangot is adtam korábban. De foxi, hisz uralkodó nála a "foxigén", hogy ez milyen hülyén hangzik, nem? :P Most jöjjön kicsit a nyugodt foxi énéről a beszámoló:

Az elmúlt héten nagyon sokat voltak egyedül. A kanapé szőrtelen maradt, amiből arra következtetek első sorban, hogy nem jött fel, bár lehet, hogy óriási takarítási trükktára van, amit még nem sikerült bemutatnia. A ház épségben maradt, még a pokrócok is, pedig azt lehetne rágni. Egy, Jamie kosarában található bélést kezdett meg, de azt már Mazsol is elkezdte kirámolni. Azaz már volt rajta lyuk. Egy erős rászólás után ismét a Kishölgy üzemmódra váltott. :) 

Játék terén, egyre inkább kinyílik, aminek nagyon örülök, a két kutya nem játszik egymással, gondolom mindketten erős jellemek. Mondjuk Jamie nagyon nem is tud mással, bár Mazsollal korábban játszottak, még a nyakát is harapdálta, Annikát talán vetélytársnak gondolja, amire indokot adhat, hogy azért a hölgy párszor bevédte Jamm elől a helyét. 

Ja, és költöző madarat játszik, ugyanis befoglalta Jamie fekhelyét, és ott durmol egész éjszaka. Ő nem menetelő, mint Jamm, csak horkol. :) De azt nagyon :)

A kicsiny falkánkba abszolút beilleszkedett, most már nem akar elkísérni mindenhova a házban, hisz tudja visszajövök. :) Küszöbszabályt nem alkottam, nem láttam neki értelmét, nem lesz velünk olyan sokat, hogy zavarna a topogása, megjelenése a folyosó ruházati szekciójában. 

Jelez, igen jelez nekem, hogy valaki jött, hogy tüsszentett a szomszéd, jaaaa nem az kőkemény morgás volt! :)  :P Érdekes volt mindenesetre, mert morogni nem hallottam még semmire, senkire, jóóó játék közben, de az normális. Biztos valami rossz emlék, kapcsolat. 

Postást nem szereti, Édesanyámék házánál rendszeres ugatérozó, mit kell annak a postásnak pont akkor arra jönnie? :) 

Mindenki szívébe belopja magát amúgy, van olyan csomagfutárunk, aki már keresi a kis foxit az irodában! :) Hamarosan a hétvégénkről is beszámolok, csak győzzétek kivárni... :P

Addig is szerelmesedjetek bele :)