2013. február 6., szerda

Négy nap Anyuéknál 2013-02.01-02.04

Ami igazán jól megmutatta, hogy a kutya nem kerti dísznek való!! Mazsolát az alvó cuccaival vittem el Szüleimhez. Nem engedték, hogy a kazánházban éjszakázzon, így maradt a bejárati ajtó fedett része. Mazsola azokat a rongyokat cincálta szét, amit nálunk a garázsban nem bántott, nyugodtan aludt rajta. A törölközők nem sok időt töltöttek el a helyükön, annál többet a füvön, esőben ázva. 
Az a kutya, aki semmi rosszat nem csinált eddig nálunk, elszórakoztatta magát. Persze az anyagdarabok már kevésbé voltak szórakoztatóak Apuméknak. 
Némi instrukciókkal hagytam ott a kiscsajt, mint:
  • ha nyüszög, ne menjenek ki hozzá
  • ha figyelmet kér ne adjanak neki
  • ha leguggolnak hozzá és pöckölgeti a kezüket, ne simizzék
  • csukják be, ha kiállnak az autóval
  • ajtót is úgy csukják be maguk után, hogy kihátrálnak 
  • tápot adjanak a kutyának, fogyjon el, amit kiporcióztam
  • hizlalják fel a kutyát
Ezek nagy része teljesült, persze Apum bízott magában, és nem csukdosta be a kutyát, huh, örülök, hogy nem lett belőle tragédia... :/ Próbálta becsalogatni korábbi kutyánk házába, pl berakta neki a sarokba a rongyot, amit Mazsi kiráncigált a fűre. 
Hizlalás egész jól sikeredett, elkezdett domborodni a kutya hasa, bordái is kezdtek el-eltünedezni. Igyekszem ezt az irányt továbbvinni, ami elég nehéz, mivel a kis szörnyeteg nem eszi meg magában a tápot!!!! :/ Így marad a beáztatás, egyéb házi koszt hozzáadása a elrendelt tápmennyiséghez.

Mazsola nagyon örült nekünk, farokcsóva ezerrel, öröm a tekintetben, alig várta, hogy hazavigyük... Ne félj Kicsilány innentől kezdve nem fog senki elhagyni, kezeskedem róla. Csak olyan helyre kerülsz, ami megérdemel Téged...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése